2017. október 28., szombat

Nosztalgia

Sziasztok!
Ahogy az időjárást nézem, egyelőre vagy talán erre az évre végleg, az őszi fotózás pihentet, bár a rég elképzelt esős képről nem mondok le. A karácsonyi roham még nem kezdődött meg így most van egy kis pihi a fotózást tekintve. Újra elővettem az archívumot - ezt úgy szeretem - és átdolgoztam néhány talált fotót Maxról. Még egy szűk hónap és négy éves lesz. 
Nosztalgiázom és töltődni próbálok. Életem két olyan területe kezd bedőlni, ami mondjuk egyenként is elég lenne. Egy ideig azt gondoltam megoldom mindkettőt, de beláttam, egyenként eredményesebb leszek. Most lakás váltás, jövőre munkahely. 
Ilyenkor még inkább igénylem Max társaságát, ő az én kis akkumulátorom. Nosztalgiázom azért is mert amikor ezeket a képeket készítettem még nem voltak vakuim. A fényt két darab, építkezésen használatos reflektor adta, ami úgy termelte a hőt, hogy a víz kivert mindenkit. Ettől függetlenül megoldottuk. 
Ha a Max társasága kevés lenne, veszek az új bortartó polcomra minden színben bort na és nagyon eldurvulna a helyzet, akad valami rövid is. :) 
A horoszkópom szerint a héten felbukkan egy férfi a múltamból. Hát lehetne kicsit konkrétabb mert most nem tudom, hogy örüljek vagy aggódjak. 
Azt is írja a horoszkópom, hogy a harcnak vége, eljött a békülés ideje. Felcsillant a szemem egybőlvalami békülős szex ugrott be, de akkor gyorsan leesett, hogy senkivel nem harcolok, így akkor békét kötni is nehéz lesz. 
Lehet inkább el kezdek hinni az időjárás jelentésben. Sűrűbben bejön, mint a horoszkóp. 

Szép hétvégét mindenkinek! 








2017. október 16., hétfő

Ősz 2017

Idejét nem tudom, mikor fotóztam saját kedvemre, egyszerűen nincs rá időm. Most viszont őszi fotózáshoz kerestem helyszínt és ha már ott voltam kattintottam néhányat mert nagyon, nagyon szép volt minden, ami elém tárult. Imádom és imádom. Talán akkor sem unnám meg, ha egész évben október lenne. A helyszín, Pöstlingberg.  
Szívesen adok belőle azoknak, akik néha benéznek hozzám. 
Örülök, hogy itt vagytok néha nálam.A zenét ezúttal nem cseréltem le. Nem tudok elszakadni ettől a kellemesen andalító, lélekmelegítő zenétől és Michael Buble bársonyos hangjától, napok óta őt hallgatom. 


Szép hetet mindenkinek! :)












2017. október 14., szombat

Ismétlés

Biztosan emlékeztek Andira és Peterre. Hónapokig készültek az esküvőre,  Andi iszonyú energiát ölt bele, hogy minden szép és jó legyen és akkor jön a krach, amivel nem nagyon tudsz mit kezdeni. Borús, csepergős idő érkezik a nagy napra. Természetanya pofán vágta a kreatív fotózást. Mondjuk ettől függetlenül azért készült néhány szép fotó, de az istenadta fényt semmilyen technika nem múlja felül. Akkor felajánlottam Andinak, hogy alkalmasint ugorjunk neki még egyszer, nem kerül sokba. 
Talán úgy két hete jelentkezett, hogy valóban nagyon elszomorítja, hogy nincsenek napfényes képek és ha nem nagy gond, ismételjük meg szép időben. Az eltelt idő alatt közben megérkezett a szép, színes ősz. Örültem a kérésnek. Nosza riasztottam a videósokat is Enikőt és Zolit, hogy aksi tölt, kártya formáz, fegyver kibiztosít, megyünk lőni. 
Igazán csodálatos nap volt a mai. Nagyon, nagyon jól éreztük magunkat. Készültek fényes videó jelenetek és Zolink beizzította a drónt is. Szerintem nemsoká jelentkezünk ezzel is. 
Közben arról beszélgettünk, hogy mennyivel jobb egy esküvői fotózást elhatárolni a nagy naptól, hiszen mindenki nagyon nyugodt, nem frusztrálnak az időpontok és megannyi aggódás a szertartás körül.  Andi láthatóan felszabadult volt. 
Csodálatos háttereink vannak, igazi mosolyokkal.
Én mondom, aki teheti, válasszon egy másik napot a kreatív fotózáshoz. Megéri. 
Szép fények, csodálatos színek, nyugalom. Ezzel telt a mai napunk. Valahogy épp úgy éreztem magam, mint amilyen a bejegyzés alatt hallható zene hangulata. 
Always on my mind....ugye Andikám? :)

Töltődést hozó, csodás hétvégét nektek!
























2017. október 6., péntek

Anna


Sziasztok!
Bemutatom nektek Annát. Ő nem jutott el néhány napos korában hozzánk ezért, amikor jóval később felkértek a szülei,  voltak aggodalmaim. Két hónapos korban tényleg nem olyan könnyű fotózni őket mert egy helyben feküdni már nem akarnak, felülni viszont ugye még nem tudnak pedig természetesen  az arcot célozzuk itt is. Aztán attól is tartottam, hogy ilyenkorra már az anyatejes babák arca általában tele van tejsömörrel és hát azért egy ilyen arc nagyon aprólékos utómunkát igényel.  Mákom volt. Anna az első órában volt rá nem jellemző módon nyűgös, aztán megnyugodott. Az arcocska pedig háááát, láttatok már ilyen szép arcot olyan babánál, aki kizárólag csak anyatejjel táplálkozik?  Döbbenetes. 
Andiék  nemesen egyszerű képekre vágytak, ahol mellőzzük a kellékeket vagy egészen minimálisat használunk. Na igen. Így már valóban csak és kizárólag a baba szépsége marad a fotón, semmi nem tereli erről a figyelmet.
Egészen közeli képekre vágytam és csillogó szemecskékre.
Megkaptam. :) Szeretnék nektek néhányat megmutatni. 
Kedves Andi és Erwin!
Köszönöm, hogy újra nálam voltatok és hogy megmutathatlak benneteket!
Annának pedig nem mondhatok egyebet, mint maradj ilyen kis kiegyensúlyozott, boldog, mint amilyen most vagy!
Szívből gratulálunk nektek!