A lágy fotó

Amikor el kezdtem gyakorolni a fotózást, mélyen beleástam magam a szakirodalomba és szinte bebifláztam a szabályokat. Aztán időnként szándékosan el is tértem ezektől. Kaptam is azoktól, akiket mélyen tisztelek a profizmusuk miatt ezen a területen. Aztán elgondolkoztam mert nekem a saját képeim el kezdtek tetszeni a szabályok felrúgásával együtt. A kulcsszó a tetszik. Vagyis azt aligha tudjuk megállapítani, hogy melyik a legjobb kép ( a fotózás esztétikájában nincsenek fix pontok) legfeljebb azt, hogy melyik tetszik a legjobban. Persze az érzékenység, hogy felismerjük a nekünk tetszőt és meg is tudjuk magyarázni, miért épp az tetszik, fejleszthető és fejlesztendő is.  Arról nem is beszélve, hogy ha minden szabályt görcsösen betartunk, akkor vajon hol marad a saját stílus.Próbálom megtalálni a középutat.  Egyetlen képemet sem tartok tökéletesnek és nemcsak a szakma iránt érzett alázatom miatt. Csak törekszem.