Megéreztem ahogy az ajtó előtt topogott. És én már mosolyogtam. Éreztem minden porcikámban, hogy ma nálam lesz, hogy ez az éjszaka egy újabb csodát tartogat.
Mikor az ajtó kilincse lassan megmoccant lefelé, a szívem a torkomba dobogott. Vágytam a pillanatra mikor belép az ajtón szemében a tiszta fény, a boldogság, a vágy.
Annyira tiszta, de mégis izgalmas.
Az ajtó hang nélkül nyílt, és a férfi belépett rajta. Megfáradt arcán ott volt az az igazi őszinte mosoly amelyre úgy vártam. Kezében kis csomag. Ajkával szavakat formált, miközben szeme tűzként égetett.
- A tied - szólt, majd huncutul kacsintott.
Minden benne volt abban a kacsintásban, az élet, a halál, a mosoly, a sírás.
Kezemben tartottam a kis csomagot, nem volt nehéz mégis éreztem egy élet van benne. Az Ő egész élete. Izgatottan vacakoltam a finom kis szalaggal. Finoman hámoztam ki a selymes papírból. Egy kis dobozkát tartottam apró kezeimben. Félve emeltem meg a kis ékszerdoboz tetejét. Ismerős dallam járta át a testem. A múlt zenéje. A férfira emeltem a tekintettem. Rá mosolyogtam.
Egy gyűrű volt benne, karikagyűrű egy kis négyzet alakú kővel ... pontos mása annak, amit évekkel ezelőtt egy átsírt éjszaka után letettem az asztalra .. . Amit olyan büszkén viseltem...
Kezembe vettem, hosszan néztem, nem mertem igazán megfogni.
- Igazán az első áll a szívemhez közel.
A férfi arcán kicsit meghalványult a mosoly. ÉS ebben a pillanatban egy démon suhant át a szobán. Megfagyasztva mindent, az élőt, a dallamot. Ott álltam jégbe fagyva, Csak a szeme, az a beszédes szem nézett rám. Léptem volna felé, hogy megnyugtassam, de a jég ami a testem uralta nem engedett. Egy könnycsepp tört utat magának, megolvasztva a jeget. Megöleltem a férfit fülébe súgtam
- Most már minden rendben van! - majd ahogy a jég fogságából sikerült kilépnie, kezem a kezébe vette.
- Békét találunk ma éjjel! - súgta.
Majd a kanapéra húzott. Ölembe temette megfáradt arcát, pilláit egymásra fektette, légzése ütemes, nyugodttá vált. Kezeim hajába túrtam, finoman megsimítottam az arcát, és bíztam benne nyugodt álmot hoznak az angyalok, és ébren lel a reggel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése