A múltkor ment át egy lány előttem a zebrán, lehetett vagy 40 kiló teljes menetfelszerelésben a talaj radioaktivitása ellen titokban viselt ólom talpbetétekkel. Emlékszem a pillanatra (ezt lassított felvétellel szokás jelezni, csak szólok, ha valaki meg akarná filmesíteni), amikor elővillant a jobb keze a teste mögül, olyan volt, mint egy ugandai éhezőé: a tisztán kivehető hosszú csontokra tapadva némi hús és ráaszott bőr. Egy pillanatra azt hittem, szerencsétlennek valami szervi baja van, beteg, ez biztosan valami rémséges kór, mint a disztrófia, csak nem az izmok sorvadnak el, hanem a hús tűnik el lassan, kérlelhetetlen monotonitással és az egész test szinte mumifikálódik. Aztán átvillant az agyamon, hátha a Zombi Apokalipszis 6 című filmet forgatják valahol és ez valami ügyes díszlet (az ilyeneket órákig rakják fel és nagyon sokba kerülnek, egy ebéd kedvéért nem fogják leszedni a statisztákról sem).
Aztán rájöttem: csak divatos.
Na és hát itt Ausztriában a közlekedési élet főszereplője. A parkolóőrök. Eszem áll meg rajtuk. 4 méterre állok a kocsitól és valahonnét előterem. Szerintem a csatornafedél alól periszkópoznak és a kellő pillanatban már ugranak is elő a lopakodó üzemmódból, hogy büntetőtevékenységbe fogjanak. Ezt valami tanfolyamon tanítják? A fene a fantáziámat hát nem elképzelem a vizsgát?
Háhá kispajtás! Éves kártyám van. :-)
Ilyen vidám kis ország ez, ha annak akarjuk látni.
Fogadalmat teszek magamnak. Kisfilm összeállítást kell fabrikálnom bizonyos élethelyzetekről. Kihívás mi? De meg ám....
:))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése