Az én kis manócskám

Azon gondolkoztam, hogy éppen 10 éve kezdtem el a fotózásba beásni magam, amikor a nagyobbik lányom 14 évesen ballagott az általánosból. Már 24 éves. Természetesen autodidakta módon és munka mellett. Nem volt könnyű. Volt, hogy azt gondoltam, feladom. Milyen jó, hogy nem tettem. Azóta sokat fejlődtem, de mindig hozzáteszem, talán sosem leszek profi, hisz ez a téma, mint oly sok minden, állandóan változik és fejlődik. Na és hát van egy kis anyagi vonzata is természetesen, mint mindennek ebben a mi világunkban. A leragadás pedig nagyon megbosszulja magát. Igyekszem követni a trendet a fotózás soha el nem hagyható szabályai mellett. A szakma összes témájában kirándulást tettem és ezzel együtt bizton állítom, a leghálásabb téma a gyerekek portrézása. Most, hogy nagymamaként szabadon gyakorolhatom, sokkal tovább gondoltam ezt a témát. Túl azon, hogy minden sorozattal ügyesebb leszek, az objektív segítségével teljesen másként látom a világot, mint a nagy átlag. Látni, ahogyan egy baba felcseperedik és mindezt rögzíteni, csodálatos dolog. Nézni, ahogyan hatalmas elánnal oltják a kíváncsiság okozta szomjukat. Ahogyan felmásznak négykézláb egy lépcsőn csöppet sem panaszkodva, hogy ez mekkora munka, pedig az. Nézni, hogyan csodálkoznak rá szinte mindenre, ami nekik új. Eljutni arra a pontra, hogy ők mennyivel okosabbak nálunk, hiszen nem törődnek senki véleményével hanem erőt nem sajnálva akarják kideríteni mindenről, hogy az mis is valójában. Mindezt félelem, bizonyítási vágy, vagy megfelelési kényszer nélkül. Minél több babaportrét készítek, annál jobban csodálom őket. Hogy is mondta Osho? A gyerek nem életre készül, hanem él. Pontosan ezt lehet tőlük irigyelni, de úgy is fogalmazhattam volna, hogy van mit tanulnunk tőlük. Hatalmas egyéniségek. Örökítsetek meg minden pillanatot, amit lehet és ezeket jól nézzetek meg! Ha kell percekig nézzetek egy fotót és meg fogjátok érteni, amiről beszélek. Sallangmentes, őszinte, erős kis emberkék, akik mindennap újabb motivációkat hoznak nekünk. Ők azért látják a varázslatot mert keresik. Blank and Jones Lullaby című zenéjével gondoltam most ezt át, ami altatódalt jelent! Minden picikének csodálatos álmokat! Azoknak is, akik ismerőseim babái és azoknak is akik nem. Na és még valami! Nagymamának lenni el nem mondható érzés.