A tökmező

Hétfőn és pénteken ugyanazon az útvonalon van dolgom és jövet - menet megcsodálhatok egy kis tökmezőt, amitől mindig olyan jó kedvem támad. Mostanában egyébként is nagyon pozitív vagyok. Most vagy a dolgaim alakulnak úgy, hogy jó kedvem legyen vagy az agyamon fordítottam nem is tudom. Ezen majd elgondolkozok. 
Ahhoz például biztosan az agyamon kellett fordítanom, hogy minden évszakban megtaláljam a jót, a szépet, hiszen még emlékszem, hogy gyermekként kizárólag a nyarat fogadtam kitörő jó kedvvel. 
Hogy, hogyan lett az ősz a kedvencem???? Na erre már nem tudom a választ. Lecsökken a hőmérséklet éjszakára ezért reggel kissé csípősebb az idő. Mindig ügyelek rá, hogy csíphesse egy kicsit a bőrömet. Ezt úgy imádom.  A felkelőnapnak, ami megcsillantja a harmatot mindenen és kis gyöngyökké varázsolja a cseppjeit, igazi éltető ereje és fénye van.  A késői, színes ősz meg egyenesen elvarázsol. A szél érdekes, csak az őszre jellemző illatokat hoz időnként. Megcsodálhatom a szivárvány minden színét sőt ugyanannak a színnek millió változatát. A sárgától az óaranyon keresztül a bíborvörösig. 
Beköszöntött hát a kedvenc évszakom. Szép képekre, szép fényekre vágyom. Ámen.

Legyen nektek is csodálatos az idei ősz!