Ha megszeretünk valakit, befészkeli magát a gondolatainkba is.
Szépen lassan természetessé válik a létezése, hogy éli valahol az életét, és megtaláltuk egymást, már nem egy csodának tűnik, hanem evidensnek.
És nem kell a nap minden percét együtt tölteni vagy ha nem is sikerül azonnal együtt lenni, akkor is tudjuk, sőt érezzük azt a bizonyos "lélekzsinórt".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése