Nagyon kedves osztrák családot fotóztam. 25 képet rendeltek, de legalább 40 db olyan szép van, amiért sajog az ember szíve kidobni, megtartani minek? Illetve egy éven át mindenkiét őrzöm az archívumban, de az nekik hol érdekes, ha nem kapják meg.
Azt gondoltam, karácsonyra megajándékozom őket még 15 darabbal. Hogy fognak örülni. Már háromszor írtak tegnap óta, hogy mikor lesz kész mert annyira várják.
Van ennek a fotózásnak millió pozitív mellékterméke. Melléktermék? Sokszor érzem, hogy az örömük mélyebben meghat, mint bármi más. Megismerni olyan embereket, akiket egyébként szinte biztos, hogy soha nem látnék és nézni azt a boldogságot, amit én okoztam.
Ilyenkor úgy megtelik a lelkem és a tüdőm, hogy el nem lehet mondani. Semmiért nem adnám ezeket az érzéseket.
A szemeim továbbra is gyulladtak. Visin szemcseppet kell szereznem.
Fő a húsleves és a marhapörkölt, s közben szól ez a csodálatos zene. Hm...micsoda feeling.
Ez ne hagyjon el!
Lélekben gazdag hétvégét nektek kedves olvasóim!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése