Magányba zárva

Mindenekelőtt a szerelem két ember közös élménye – de az a tény, hogy közös élmény, még nem jelenti, hogy egyforma élmény mind a két ember számára. A szerelmes és a szeretett személy különböző égtájakról jönnek. A szeretett személy gyakorta csak kiváltója annak a felhalmozódott szerelemnek, ami addig a pillanatig mozdulatlanul lappangott a szerelmesben. S valahogy minden szerelmes tudja ezt. Érzi a lelkében, hogy szerelme magányos érzés. Új, különös magányban találja magát, s ettől az érzéstől szenved. Így hát a szerelmes csupán egyvalamit tehet: tőle telhetően őriznie kell magában szerelmét, egy egész új világot kell teremtenie – egy feszült, különös, önmagában teljes világot.