A beszélgetőpartneremet nevezzük Zseninek, alias vőlegény. Stílusa alapján amúgy is kijár neki.
Zseni: - Figyu mán! Esküvöt válalsz? Árak érdekelnének meg ijesmi...
Én: - Szia kedves Zseni! Igen vállalok rendezvényeket is, így esküvőt is.
Zseni: - Kéne egy pár hivatali meg valami erdős vagy mezős. Jó képeket tudsz csinalni?
Én. - Figyelj! Átküldök egy URL hivatkozást, ahol esküvői munkáimat láthattok. Nézzétek meg és ha tetszik a munkám, akkor jelentkezzetek!
Zseni: - Oksi
Zseni: - Megnéztük tetszik árat tudnál mondani?
Én: - Mielőtt árat tudnék mondani, tudnom kell néhány dolgot. Mikor lesz az esküvő, hol, hányan lesznek, ebéd, vacsora lesz-e, durván hány képet szeretnétek ill. mettől, meddig igénylitek a fotózást?
Zseni: - hát a jövőhonapba lesz de nem tudjuk hánytól meg vacsora lesz, de nem tudjuk arról kell kép vagy nem. Azt se tudjuk hányat akarunk. Árat tudnál mondani?
Én: - Kedves Zseni! Üljetek le megbeszélni, mit is szeretnétek tulajdonképpen és ha ez meg van, akkor visszatérünk mindenre....az árakra is.
Zseni: - Oké.
Szenzációs...de most komolyan. Miért kell ezt csinálni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése