Nem tudok siralmasabbat annál, amikor valaki képtelen elfogadni, hogy az idő bizony senkit nem kímél. Mondom, senkit.
Az ettől származó pánikérzés nem engedi, hogy korunk sajátosságait előnyként adjuk el, viszont annál gyorsabban rohanunk fejjel a nevetségesség falának lemeztelenítve magunkról mindent, ami korunk bölcs voltára engedne következtetni ha még egy kicsit is. ....pedig a fokhagyma sokkal erősebb a Chanelnél s a jól rendezett kendő tokák tömkelegét képes eltakarni. Konklúzió: nem mindegy ám, hogyan kötjük fel a kendőt ugye.
A fiatalság az a korszak, amikor a gyomor különválik a mellkastól. Nem vesszük észre, hogy azok a klisék, amik már rég nem illenek hozzánk viszont a fiatalosság illúzióját keltik úgy néznek ki, mint azok a klisék, amik már rég nem illenek hozzánk, viszont a fiatalosság illúzióját keltik.
Mosolyogjatok! A holnap rosszabb lesz a mánál. ....és higgyétek el! Jobb a valószínű lehetetlen, mint a valószínűtlen lehetséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése