Tudtad 5 évvel ezelőtt?

Persze, nem a 30-as korosztályról, hanem a 45 felettiekről beszélek, akik azért már megéltek pár dolgot az életben, megtapasztaltak már számos élethelyzetet.

Az én korosztályomról/hoz beszélek

5 éve tudtad,

hogy mára alig lehet találni rendes villanyszerelőt,

hogy vadászni kell egy jó lakatos után,

hogy a tisztességes és emberséges orvosi ellátáshoz jó kapcsolatok kellenek, ahogy rendes pincért és munkaerőt is nehéz találni Magyarországon? 

Tudtad 5 évvel ezelőtt hol leszel ma? És kivel? Bejött, ami meg volt ígérve, vagy ki lett találva?

Szerintem még az sem tudta, aki okozta.

De ha így van, akkor hogy lehetséges azt kitalálni/előírni, hogy ki az a valaki, aki biztosan ott lesz melletted 5 év múlva? Sehogy. Nem tudod, és ezért megtervezni is nehéz. 

Ráadásképpen olyan emberekről beszélünk, akik már kialakult személyiségek. 

És hogy mire alapozom mindezt?

Úgy veszem észre - és elég régóta nézem már - hogy még a legvérmesebb komoly/tartós együttlét céljából indult kapcsolatok is felborulnak két évente aztán szaladunk valami társkeresőre, hogy újabb két évre találjunk egyet, de lehet, hogy két évvel már sokat mondok.

Hogy ez e a dolgok rendje azt nem tudom megmondani, de hogy így van, azt az élet mutatja meg a legjobban. Kiderül, hogy valami nem stimmel, ami - ha őszinték vagyunk magunkhoz - már az elején is nyilvánvaló volt, de - valamilyen okból kifolyólag - akkor nem foglalkoztunk vele. És ez nem egyedi eset.

Komoly rotáció megy a mi korosztályunkban, mintha 4-5 évente eljátszanánk a zenélő székes játékot. Csak épp szék van bőven...

Sokkal fontosabb talán az, hogyan legyen a holnap reggel mosolygós. Hogy elégedetten és ha lehet élvezettel zárd a napot, nyugodtan menj aludni, és mosolygósan ébredj. 

Még akkor is, ha naponta ömlik a szar a nyakadba, ha úgy alakult az életben.

Ha a napi mosolygás megvan, ami nem kis mutatvány azért, akkor el lehet kezdeni azon dolgozni, hogyan legyen jó a hét. És ennél  tovább nem is kell nézni. 

Mert mindig van holnap reggel, és van jövő hét. Velünk, vagy nélkülünk, de van.

Hogy mi lehet a megoldás erre a hektikus életre, a kiszámíthatatlanságra? 

Törekvés az elégedettségre, önismeretre, őszinteségre leginkább önmagunkkal szemben, és némi bölcsességre, hogy felfogjuk hogy az állandóság a változásban van.....szerintem.