Az ember, mint csoda

Mindig is hittem abban, hogy a test, az elme és a lélek egységben működik. Hogy az emberi szervezet egy csoda, és ha figyelünk rá, ő maga jelzi, ha baj van. Nem kell feltétlenül drága gyógyszerekhez, pszichológusokhoz rohannunk – legalábbis nem azonnal. Mert van bennünk valami, amit túl sokan elfelejtenek: 👉 az öngyógyító mechanizmus. Ez a belső rendszer nem más, mint a lélek, a test és az elme mély intelligenciája, amely képes visszavezetni minket a középpontunkhoz. Képes arra, hogy felismerje a fájdalom gyökerét, hogy feldolgozza, amit elnyomtunk, hogy helyreállítsa a belső rendet. Az ember teste és lelke csodálatos intelligenciával működik. Minden sejtünk a gyógyulásra törekszik, minden könnycsepp megtisztít, minden álom üzenni próbál. És mégis... néha évekig csak toporgunk a fájdalomban. Miért? 🌿 1. A sérült psziché elfojt Trauma esetén az elme túlélő üzemmódba kapcsol. A fájdalmat – amit nem tudnánk elviselni – mélyre zárja. Ezzel azonban lezárja az öngyógyító kapukat is. A gyógyuláshoz újra kapcsolatba kell lépnünk azzal, amit egyszer eltemettünk. ❓ 2. „Nem tudom, hogyan kell” Sokan nem tanulták meg, hogyan kell figyelni a testre, lélekre. Az érzelmi intelligencia nem iskolaanyag. De jó hír: bármikor tanulható. És ha egyszer ráérzünk, már nincs visszaút. ⏳ 3. „Nincs időm rá” A gyógyulás lassú, csendes folyamat. A modern élet zaja elnyomja a test finom jelzéseit. Aki mindig másokról gondoskodik, elfelejti, hogy magát is ápolnia kellene. Az öngyógyítás időt kér – és jogot. 🙄 4. Cinizmus és hitetlenség „Baromság ez az egész.” – hallani gyakran. A hitetlenség sokszor a félelem palástja. Hiszen aki befelé fordul, annak meg kell éreznie azt, amit eddig tagadott. Ez fájhat. De ez a fájdalom a belépő a gyógyuláshoz. 🤯 5. Túlintellektualizálás Aki mindent meg akar érteni, az gyakran nem tud érezni. Az öngyógyítás nem logikai művelet, hanem mély, érzékelő folyamat. El kell engedni a kontrollt. És ez sokkal nehezebb, mint gondolnánk. 🚫 6. Belső méltatlanság-érzés „Nem érdemlem meg, hogy jól legyek.” Ez a tudattalan program képes bármilyen terápiát megakasztani. A gyógyulás első lépése: felismerni, hogy érdemes vagy rá. Akkor is, ha sírsz. Akkor is, ha múltad van. Akkor is, ha elhitted, hogy nem. 🌟 És mi a remény? Az, hogy az öngyógyító erő mindig ott van. Nem veszett el. Csak vár. Mint egy elfeledett forrás, amit újra meg kell találnunk. Rétegenként, szeretettel, őszintén – magunk felé. Az utóbbi időben sokszor álmodom. Nem mindig kellemeseket. Néha zavarba ejtők, néha furcsán ismerősek, néha egészen gyomorszorítóak. NAgyon szeretem magamban kielemezni őket, akkor is, ha rossz érzésű álmok mert tudom, hogy ez egy természetes, pozitív folyamat, ami védi az elmémet, a mentális és fizikális egészségemet. Mert az álom nem csak egy melléktermék. Nem csak a napi feszültség levezetése. Az álom a belső orvosod hangja. És ha meghallgatod, gyorsabban épülsz. És amikor ideérkezünk, soha többé nem felejtjük el,hogy a legnagyobb gyógyító mi magunk vagyunk.