Ha egyszer egy üzlet beindul...

Valami egészen furcsa fordulatot kezd venni a "nők ébredése" nevű mozgalom a közösségi oldalakon. Ami egykor még tiszta szándékkal indult, segítő energiával, ébresztő felismerésekkel, az ma már inkább ijesztgetés. Sőt, kereskedelem. Az abúzus, nárcizmus, trauma szentháromsága útán most már lassan kötelező ezekkel foglalkozni, ezekkel azonosulni, ezek alapján diagnosztizálni a múltbeli vagy jelenlegi kapcsolatainkat. Pedig ezek mind extrém jelenségek. Nem minden elhallgatás nárcizmus. Nem minden veszekedés trauma. Nem minden tévedés abúzus. A probléma nem azzal van, hogy beszélünk róla. Hanem azzal, hogy csak az extrém végpontokról beszélünk. Közben eltűnik a spektrum közepe: az érzelmileg éretlen, a bizonytalan, a sebzett, a félő, az önismerethiányos ember. Márpedig legtöbbünk ilyenekkel élt, él vagy fog élni. Ami a legijesztőbb, hogy a "nők ébredése" már nem felépít, hanem szétszed. Elválasztja a nőt a férfitól, a kapcsolatot a lehetőségtől, az érzést a bizalomtól. Mert ha már mindenki nárci, akkor senkiben sem lehet hinni. Akkor mindenki veszélyes, minden kapcsolat gyanús, minden szeretet manipuláció. A valóság azonban sokkal komplexebb. A valóságban vannak emberek, akik csak fáradtak. Vagy még nem tanultak meg szeretni. Vagy még magukkal sem bánnak jól. A gyógyulás nem ott kezdődik, hogy ráragasztom valakire a címkét, hanem ott, hogy meg tudom mondani: mi volt bántó, mi nem fért bele. A saját nevemben. Saját felelősséggel. A nők ébredése ott folytatódik, ahol elkezdenek nem félni, hanem látni. Megkülönböztetni. Megnevezni. De nem skatulyázni. Nem diagnosztizálni, hanem tudni, érezni, felismerni. Ami most megy, az egy félrecsúszott, tùlhajtott "üzlet". Ideje lenne visszahívni belőle az érzékeny, gondolkodó, tiszta női jelenlétet. Mert az ébredés nem riaszt. Az ébredés felébreszt.