Ki bírja tovább?

Vas Judit egy dokumentumfilm rendező volt. Már 63 éve meghalt tragikusan fiatalon, 23 évesen. Öngyilkos lett. Volt egy zseniális pár perces dokumentumfilmje. Egy lakótelepen forgatta, az volt a címe: Ki bírja tovább? Gyerekeknek kellett versenyezni, ki tud tovább egy lábon állni. A filmben semmi hang nem volt, teljesen néma volt, csak a kamera mozgott, fejek, lábak, fejek, lábak. Mindenki mosolyog, nevet, vidáman kezdik a versenyt. Aztán, ahogy telnek a percek, egyre inkább kiül a torz grimasz és az erőlködés az arcokra, a lábak remegnek, a tekintetek egyre görcsösebbek, majd sorba teszik le a lábukat a gyerekek. Már csak néhányan vannak versenyben, mindenki eltorzult arccal, majd már szinte senki se bírja, kivéve egyet, aki a legszélén áll, ráközelít a fejére a kamera, arca ragyog, semmi görcs, semmi erőlködés. Lejjebb pásztáz a kamera...egy lába van. Ki bírja tovább? Akinek muszáj. Ez a fekete-fehér, alig 9 perces rövidfilm díjat nyert, bejárta a világot, nagy sikert hozva egy női rendezőnek abban a világban, amikor a filmes szakma csak a férfiaké volt. A film nemzetközi fesztiválokon is szerepelt. A maga idejében forradalmian egyszerű volt. Szinte néma, mégis beszédes. Egy kísérlet. Egy játék. Egy tükör a néző felé. És ma? Ma nem találod meg sehol. Nincs fent YouTube-on. Nincs elérhető képkocka. Nincs letölthető változat. A film a Balázs Béla Stúdió, illetve a Budapest Filmstúdió gyártásában készült, „Who Can Do It Longer” címmel, fekete‑fehér, 35 mm, kb. 9 perc hosszú rövidfilm Csak néhány poros utalás, egy-egy könyv végjegyzékében. És a csend. A Magyar Nemzeti Filmarchívum vagy a Magyar Filmtudományi Intézet rendelkezik állókép-archívummal, vetítésre szánt anyaggal vagy digitalizált kópiával. Több körös bürokratikus intézkedés után, talán elérheted, hogy anyagi ellenszolgálatás fejében megnézheted egy laborban, de nem töltheted le, nem kaphatsz másolatot. Szuper. Ez aztán a művészeti örökség. Pedig Vas Judit ezzel a filmmel valamit mondani akart. És talán azt hitte, hogy a filmje – ha ő már nem is lesz – majd tovább él helyette. Nagyon szerettem volna megnézni évekig kerestem, helyette csak szóban lehet róla megemlékezni. Most ezt róttam le.