Miért nem úgy van még most is, mint ahogyan régen volt?
Amikor rendelned kellett azt, amire szükséged volt. És várnod rá, hogy megérkezzen. Amikor nem az volt a lényeg, hogy milyen márkájú a telefonod, hanem az, hogy legyen egyáltalán telefonod. Amikor mindegy volt, hogy mekkora képernyőn nézed a tévét, mert az volt a fontos, hogy lásd azokat a filmeket. Amikor tök mindegy volt hány csillagos a szálloda, csak az volt a fontos, hogy legyen jó társaság, tudjunk együtt bandázni, legyen esetleg egy rex- és egy ping-pong asztal.
Nem volt túltermelés, nem volt ennyi felesleges dolog, lom és kacat. Elborít minket ez, teletölti a mindennapjainkat, a gondolatainkat, a tudatunkat. Átformálja az elménket, megnyomorítja a gondolkodásmódunkat. Ki kényszerít erre? Fejünkhöz valaki pisztolyt nyom?
Már régóta gépek vagyunk, irányított robotok, és hiába kiabálnak ránk néha a bátrabbak, hogy a király meztelen, senki nem hiszi el, pedig a saját bőrén tapasztalja.
Baker ciszta.. Hallottátok már ezt a kifejezést? Én sem, de nekem már van.
Bakker!!!!! :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése