A természetes háttér

Bizony nincs az a stúdiótechnika, ami a természetes közeget, a természetes fényt überelné. Mindig ez marad a legszebb. 
Nincs is túl sok hozzáfűznivalóm. Illetve két dolog.
A háttér mosás itt is meghálálja magát. Na és ügyeljetek a derítésre! Fontos! Rekeszeljetek!

:)

A pipacsok

Végre Hajnalka lányom talált egy csodálatos pipacsost. Olyan rég nem láttam ilyen szép összefüggő pipacsmezőt, hogy idejét sem tudom, pedig fantasztikus  a naplementében pirosló virágok látványa. Mintha lángba borult volna minden a környéken. 
Most aztán kiéltem magam. Este 8-kor, amikor már szép lágyak a fények. 

A szépia tónus.

Írtam már nektek sokat színekről és a fekete-fehér konverzióról. Mindegyiknek külön szerepe és hatása van egy fotón. 
Amiről még nem írtam az a szépia. Ez egyfajta technika, amivel régies, barnás színt kölcsönzünk a képnek. Ezek a képek színesben is jól néznek ki, de ahogy megláttam szépiában azonnal tudtam, hogy itt most sokkal többet mondanak, mint a színes változatuk.
Már csak egy régies ruha kellett volna és indulhat az időutazás vagy egy régi szép történet. 
Legutolsó sorozatom legkedvesebb példányai. 

Hátterek, kellékek...

Fontosnak tartom elmondani, hogy önmagában egy világítás, egy profi gép még nem jelent semmit. A jó fotóhoz még szükséges egy-két dolog. Igyekezzünk például homogén hátteret biztosítani a témának vagy ha ez nem lehetséges akkor mélységélességgel válasszuk le a témát a háttérről. Ha nem így teszünk, akkor könnyen meg lehet, hogy a háttérben lévő tárgyak elvonják a figyelmünket magáról a témáról és ez a  fotó  legnagyobb hibája. Rosszul vagyok, amikor azt látom, hogy valaki lefotózza önmagát és a háttérben élesen kivehető a reggeli maradványai vagy egy festékes vödör isten ne adja a nyitott ajtón keresztül látható wc. 
 Kellékek. Nem kerül túl sokba néhány anyagot vásárolnunk, hiszen ezek a témánk szépségét támogatják. Szatén, csillogó vagy épp lágy anyagokra gondolok. Vigyázni kell a harsány színekkel. Ezekből csak keveset mintegy oldandó egy másik szín dominanciáját vagy komorságát. Az alábbi képeken én egy kis pirossal törtem meg a fekete egyhangúságát. A fekete egy nagyon elegáns szín, de önmagában túlságosan domináns.  Figyeljünk a helyes fókuszra is. Nincs elkeserítőbb látvány, mint amikor pl a szemek homályban vannak. Figyeljük meg a nekünk tetsző képeket és próbáljuk meg megfogalmazni, miért tetszik nekünk. Ha ez meg van már csak erre kell koncentrálnunk, amikor hasonlót szeretnénk készíteni. Minden, ami a témán kívül szerepel a képen csak a témát támogathatja és nem vonhatja el a figyelmet arról. Ha megnézünk egy fotót, legelőször arra figyeljünk, hogy mi az az első momentum, amire odaugrik a szemünk és csak ezután vizsgáljuk meg a kép többi részét. Ha az első a főtéma, amit látunk, akkor elértük a hatást. Vakut soha ne használjunk. Nincs csúnyább annál, mint amikor valakit jól fejbe nyomunk a vaku ütős fényével. Sokkal jobb, ha vagy megvárjuk a természetes fényt vagy a fényforrást megoldjuk valamivel. Évekig világítottam egy olcsó lámpával, amíg meg tudtam venni a stúdió vakuszettet. Működik, higgyétek el! 
Senki kedvét nem akarom elvenni a fotózástól. Nem lehet mindenkinek ez a mindene és nem készíthet mindenki tökéletes glamour képeket. Nincs baj a családi emlékképekkel sem, de ha lehet miért ne törekedjünk az igényességre még akkor is, ha csak kis kompakttal van lehetőségünk fotózni. Sőt! A mai telefonok megdöbbentően jó minőséggel dolgoznak. 
Mindenkinek csodálatos fényeket!

A vakuszett

Hol is kezdjem az áradozást. Amikor az üzletben rábeszéltek a hárompontos vakuszettre kicsit kételkedve fogadtam mert igazából én folyton égő reflektorokra gondoltam, amiknek mostani tapasztalatomra hagyatkozva szinte nincs is előnyük. Hátrányuk annál több. Többet fogyasztanak, hiszen folyamatosan dolgoznak, termelik a hőt, amitől 15-20 perc után olyan veszett meleg lesz, hogy a fotóalanyt állandóan törölgetni kell, nehogy becsillanjon az arca. Sminkről már nem is beszélek. A vakuszett az exponálás alkalmával villan fel rádiós távkioldó segítségével olyan rövid időre, hogy belepislantani sincs időnk, tehát nem zavar a nagy fény senkit.
Itt mondanám el, hogy a villanásnak fix ideje van. Nem késleltethető és nem gyorsítható. Emiatt nagyon kis tartományban mozoghatunk a záridőt és az iso értéket tekintve, hiszen, ha az expo sebessége leelőzi a villanást vagy ha kullog a villanás után, akkor el is készült a semmire való sötét fotónk. Mit tehetünk, ha ennek ellenére a fényt csökkenteni akarjuk és a reflektor potmétere a legalacsonyabban szinten áll. Egyetlen lehetőségünk marad. Rekeszelés. 
Új és fantasztikus élményem a hajfény vagy ahogy a nagyok mondják, élfény. A modell háta mögé helyezett vakuval nyerhetünk ilyen csodálatos látványt.  Fogalmam nincs, hogy tudtam eddig meg lenni nélküle. Egyszerűen csodálatos, ahogy a fény megvilágítja  a hajat és  megcsillan azon, de beszéljenek inkább a képek. 

..és mit csinál a bokeh beteg fotós? Csillogó háttéranyagot vásárol és lerekeszeli a gépet, hogy előjöjjenek a kis becsillanások. 
Összességében én csak ajánlani tudom a vakuszettet, de csakis a három pontosat. Nem olcsó mulatság, de nagyon megéri.Hirtelen az első tapasztalatokról ennyit.  Kísérletezzünk tovább!

Big kit (3x320 Ws)

Végre megint léptem egy nagyot ezzel a szettel. Nem volt egyszerű összerakni a softboxot, de végül minden összeállt. Vettem négy nagyon klassz hátteret. Alig várom, hogy kipróbáljam. Azt hiszem ezzel szépen elindulok. MOst nagyon boldog vagyok. Igyekszem megosztani a tapasztalatokat azokkal, akik rendszeres látogatóim és a fotózásban szeretnének több jártasságot. 
Köszönöm a fiuknak a fúrást faragást egyéb szaakértelmet!

A szett tartalma:

• 3 db Mikrosat Basic 320 stúdióvaku (11300031)
• 3 db Basic Medium vakuállvány (75 - 240 cm) (12300004)
• 3 db alapreflektor 
• 1 db áteresztő ernyő (∅ 100 cm) (15300001)
• 1 db octobox (∅ 120 cm) (14300004)
• 1 db octobox méhsejtrács
• 1 db softbox (60 x 90 cm) (M)
• 1 db méhsejtrács 60x90 cm softboxhoz
• 2 db hordtáska (16300001)
• 3 db műanyag védőkupak
• 3 db hálózati kábel (5m)
• 1 db szinkronkábel (5m)
• 3 db beállítóizzó (150W)
• 1 db rádióskioldó (2.4Ghz) 

Az én kis manócskám

Azon gondolkoztam, hogy éppen 10 éve kezdtem el a fotózásba beásni magam, amikor a nagyobbik lányom 14 évesen ballagott az általánosból. Már 24 éves. Természetesen autodidakta módon és munka mellett. Nem volt könnyű. Volt, hogy azt gondoltam, feladom. Milyen jó, hogy nem tettem. Azóta sokat fejlődtem, de mindig hozzáteszem, talán sosem leszek profi, hisz ez a téma, mint oly sok minden, állandóan változik és fejlődik. Na és hát van egy kis anyagi vonzata is természetesen, mint mindennek ebben a mi világunkban. A leragadás pedig nagyon megbosszulja magát. Igyekszem követni a trendet a fotózás soha el nem hagyható szabályai mellett. A szakma összes témájában kirándulást tettem és ezzel együtt bizton állítom, a leghálásabb téma a gyerekek portrézása. Most, hogy nagymamaként szabadon gyakorolhatom, sokkal tovább gondoltam ezt a témát. Túl azon, hogy minden sorozattal ügyesebb leszek, az objektív segítségével teljesen másként látom a világot, mint a nagy átlag. Látni, ahogyan egy baba felcseperedik és mindezt rögzíteni, csodálatos dolog. Nézni, ahogyan hatalmas elánnal oltják a kíváncsiság okozta szomjukat. Ahogyan felmásznak négykézláb egy lépcsőn csöppet sem panaszkodva, hogy ez mekkora munka, pedig az. Nézni, hogyan csodálkoznak rá szinte mindenre, ami nekik új. Eljutni arra a pontra, hogy ők mennyivel okosabbak nálunk, hiszen nem törődnek senki véleményével hanem erőt nem sajnálva akarják kideríteni mindenről, hogy az mis is valójában. Mindezt félelem, bizonyítási vágy, vagy megfelelési kényszer nélkül. Minél több babaportrét készítek, annál jobban csodálom őket. Hogy is mondta Osho? A gyerek nem életre készül, hanem él. Pontosan ezt lehet tőlük irigyelni, de úgy is fogalmazhattam volna, hogy van mit tanulnunk tőlük. Hatalmas egyéniségek. Örökítsetek meg minden pillanatot, amit lehet és ezeket jól nézzetek meg! Ha kell percekig nézzetek egy fotót és meg fogjátok érteni, amiről beszélek. Sallangmentes, őszinte, erős kis emberkék, akik mindennap újabb motivációkat hoznak nekünk. Ők azért látják a varázslatot mert keresik. Blank and Jones Lullaby című zenéjével gondoltam most ezt át, ami altatódalt jelent! Minden picikének csodálatos álmokat! Azoknak is, akik ismerőseim babái és azoknak is akik nem. Na és még valami! Nagymamának lenni el nem mondható érzés.