Sokszor nehéz megnyílni.
Sokszor könnyebb hozni a formát, adni a független, vagány nőt, aki tudja, mit akar, és nehéz megbántani, aki a problémákon csak addig agyal, amíg megoldást nem talál, aki megtanulta, hogy az érzékenység nem túl kifizetődő és célravezető, aki ha kell megért és elfogad olyasmit is, amit ő maga soha nem tenne másokkal...
És sokszor (csak) azért írok le mondatokat, sorokat, bekezdéseket, hogy azt az egy fontos szót belecsempészhessem...
De.
Ha valaki jól olvas, mindig talál a naplómban valami intim adalékot rólam. Ha a szavak között nem, akkor a zenében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése