Adrienn

Újabb embert ismerhettem meg Adrienn személyében. Kellemes esténk volt pletyizés,  kávézás minden, ami kell. Igazán nyitott személyiség, aki úgy döntött, más alapokra helyezi az életét. Jó döntés. Nagyon, nagyon könnyű vele dolgozni. Feszengésnek semmi nyoma.
Vele még terveim vannak.
Nagyon összegyűlt a munkám és nemcsak a fotózással kapcsolatosan. Lassabban haladok, mint szeretném, de igyekszem.
Nem feledkeztem meg senkiről. Köszönöm a türelmet azoknak, akik rám várnak. Ígérem hamarosan sorra kerül mindenki!

Kellemes estét mindenkinek!

Egy alkoholista naplójából

Az állapotomból kiindulva, valószínű, nem tűnnék fel egy dögkútban. Na azért büdös nem lehetek, mert egész jól elbeszélgettem egy csajjal. Azt mondjuk nem tudom miről, de azt megjegyeztem, hogy nem baj ha legközelebb is elbassza a hajfestést, lehet hogy addigra iszom annyit, hogy tetszeni fog. 

Azt hiszem, hogy önveszélyes vagyok. Emlékeim szerint (vannak foltok), mikor állal tompítottam egy komolyabb esést még meg volt. Elindultam kifelé a szórakozóhelyről és úgy döntöttem a kabátom nem éri meg a sorban állást a ruhatárban, és egyébként sincs hideg. Így elindultam haza felé. Aztán némi pihenő után, szerencsére még a környéken rájöttem, hogy abban van a lakás kulcs. Ezért visszamentem, de kiderült, hogy elhagytam a bilétát. Így kevés esélyt láttunk a ruhatáros lánnyal, hogy zárás előtt meglegyen. 

Mivel előtte már estem-keltem, így nem erőltettem a pánikot, hanem épitettem egy társaságot akikkel zárás közeli időpontig ittam. Addigra kiürült annyira a ruhatár, hogy előkerült a kabátom. És ha jól láttam magam előtt a tükörben, bejutottam a lakásba. Ha nem akkor valakinél vagyok és köszönöm a levest!

Gyermek fotózás

Csodálatos kislányt ismerhettem meg és fotózhattam a napokban. Életvidám, könnyen oldódó  és ahogy a dalban halljuk You light up my life...fényt hozott az életünkbe. 

Retusálni? Minek.

Instrukciókra egyáltalán  nem volt szüksége, mindent magától értetődően csinált önállóan.  Egyszerű hátérrel és finom fényekkel törekedtem a letisztultságra, hogy a világon semmi ne vegye el a figyelmet Lilien csodás egyéniségéről. 

A fotózás napja nagyon nehéz volt, megint annyit dolgoztam, hogy untig elég volt, de ahogy megérkezett Ő, minden fáradtságom elszállt. 

Köszönöm az élményt kis angyal! :)

Sziluett fotó

Megrendelést kaptam egy sziluett fotózásra, de vajon miről is van szó? 

A francia nyelvből eredően maga a szó árnyékrajzot jelent. Eredetileg hátulról kell megvilágítani a modellt vagy tárgyat, amit sziluettben szeretnénk látni. Én most oldalról adtam a fényt mert nem akartam, hogy teljes sötétségben legyen az alak ezért én inkább fél sziluettnek nevezném ezt az irányt.  Itt a modell, bár főszereplő valahogy mégsem ő tölti be a központi szerepkört, hanem a kompozíció szétbonthatatlan vizuális egységként alkotja a kép mondanivalóját. 

Szerintem ezt egyszer mindenkinek ki kellene próbálnia akár fotósként, akár modellként mert nagyon jól közli le a drámaiságot, titokzatosságot, hangulatot. 

Ennél fogva azonnal felkelti a nézelődő kíváncsiságát, hiszen mágnesként vonzza a figyelmet. 

Akit a készítése érdekel. 

A vakut kapcsoljuk ki! Én egy folyamatosan világító, gyenge fényforrást alkalmaztam. A gépet állítsuk spot mérésre! Húzzuk be a függönyöket, és az erősen reflektív tárgyakat távolítsuk el vagy takarjuk le! Állítsuk be a fényt és a modellt! (Manuális fókuszt érdemes használni.)

Ha mindez meg van, exponáljunk!

Megrendelőm a hálószobája falán szeretné látni a képet és azt gondolom, ha valaki szeretne valami nem szokványosat, valami különlegeset, akkor ez az egyik legjobb választás.
Ha valaki szeretne ilyet készíteni és kérdése van, keressen meg privátban a megadott email címen! 
:)

Fotoshooting

Elkészült a fotózás anyaga. Nem kaptam mindenkitől engedélyt a publikálásra. Köszönöm a részvételt nekik is és azoknak is, akiknek  a képeit megmutathatom nektek. 

Sajnos megint nem tudok fiúkat mutatni mert az egyik lemondta a fotózást valami fontos dolog miatt, a másik pedig nem szeretné, ha publikálnám. Nem adom fel. Továbbra is keresek még olyan fiukat, férfiakat, akiknek lenne kedvük egy portré sorozathoz.  A borongósra fordult idő miatt talán most már csak stúdióban, de annak is meg van az életérzése.  Na és nagyon szép havas fotózásra készülünk. Reméljük, hó is lesz hozzá. Most megfogadtuk magunknak, hogy addig megyünk, amíg havat nem találunk. 

Addig is maradnak a szép lányok. Mindahányan más és más karakterrel és ami a legszebb ebben a munkában, látni, hogy ott abban az 1-2 órában mindenki egyet szeretne....szép fotókat. Nem csak maguknak, a többieknek is. Szívesen adnak kölcsön egymásnak bármit, ami ezt támogatja. Körbe vándorol egy napszemüveg vagy hajgumi. 

Örülök, hogy jól éreztétek magatokat velünk. Mi is így érzünk. 

:))))

A lányoknak pedig szóljon Paul Young és Zucchero gondolatai Senza una Donna. Nő nélkül...ugye hogy nem jó? :)

Hajni és Eni

Újszülött fotózás Ugo James

Akik rendszeresen olvasnak, azok talán még emlékeznek Csicsi képeire. Megérkezett Csicsi kistesója Ugo. Tegnap vagyis 13 naposan  készítettünk róla néhány képet. Én újszülöttnek ilyen szép bőrt talán még nem is láttam. Alig kellett retusálni.

Elkészültem néhány kép utógondozásával. Szeretném megosztani veletek. 

A fotózást jól viselte Ugo igazán büszke vagyok rá. Volt, hogy szép nagyra kerekedtek a szemecskéi és volt, hogy semmivel nem törődve elaludt. 

Péntek este van, én szóltam...

Péntek este 6 óra, a belvárosi ékszerész éppen húzza le a rácsot az üzlet ajtaján, amikor a rács alatt bebújik egy elegáns úriember, egy gyönyörű nő társaságában.

- Elnézést, Ékszerész úr, megköszönném, ha még kiszolgálna minket. A hölgynek szeretnék egy szép gyémántgyűrűt venni, az ár nem számít.

Az ékszerész persze rögtön elfelejti a zárórát, kiteszi a kollekciót, a nő rövid válogatás után kiválasztja a legszebb gyűrűt.

- Mennyi lesz ez? – kérdezi az úriember.

- Tíz millió – mondja az ékszerész.

- Megértheti Ékszerész úr, hogy nem hordok magamnál ennyi készpénzt, de azonnal kiállítok Önnek egy csekket.

Az ékszerész vakarja a fejét: 

- Ne haragudjon, Uram, nem személy szerint Önnel szemben vagyok bizalmatlan, de ugye… az ember annyi mindenfélét hall… ugye... és bankok már bezártak…ugye... és…

- Ne is mondja tovább – vág a szavába az úriember – tökéletesen megértem Önt, hiszen nem ismer, érthető az elővigyázat. De tudja mit? Most kiállítom a csekket de a gyűrűt itt hagyjuk, Ön hétfőn bemegy a bankba a pénzért, itt a névjegyem, felhív és elviszem a gyűrűt. 

Az ékszerész egész hétvégén nem alszik, hétfőn már nyitáskor ott toporog a bank kapujában és majd szívbajt kap, amikor a banktisztviselő közli vele, hogy a csekkre egy fillér fedezet sincs. Azonnal hívja a névjegyen lévő számot:

- Uram, a csekkre nincs fedezet, hogyan fogja így elvinni a gyűrűt?

- Ugyan, kit érdekel már a gyűrű - mondja a férfi – a csaj péntek éjjel „megvolt”…

(Nem azé' mondom, de péntek este van.    

Én szóltam!!!    :)

Ősz

Régebben a nyár volt a kedvenc évszakom. Hihetetlen, hogy az ember mennyit képes változni az évek során. Nagyobb dolgokban nyilván nem, de kisebbekben annál inkább. Amit valamikor meg nem ettem volna az most kedvencemmé vált és így tovább. 

Ma már imádom az őszt sőt, még az esőt is, a szép kövér vízcseppeket.  Imádom a színeket, a különleges fényeket, amit csak az ősz tud megmutatni. A reggeli csípős levegőt, a ködöt átvilágító napsugarat és imádom, hogy ilyenkor kicsit összehúzódik a világ. Mindenki szívesebben van otthon, több időnk jut egymásra. A kinti világ lassan elalszik, de a szívünk ilyenkor kezd igazán élni. Kicsit olyan, mintha épp azért lenne kint sötétebb, hogy már ne odakint keressük a fényt,  hanem inkább magunkban vagy a másikban. 

Ez az időszak nekem a nyugalomról, a békéről szól és már nem a lendületről.

Valahol olvastam egyszer és megmaradt bennem. Csak az ősz mutatja meg igazán, mi született tavasszal és csak  este tudjuk meg, mit hozott az aznap.

Szép estét nektek!  

Ízelítő az októberi fotoshootingból

Szombaton meg volt a fotózás. Nagyon szép fényeink voltak a teremtő megint velünk volt. Én nem tudom, hogy csak én érzem jól magam ezeken a fotózásokon vagy a modellek is, de tény, hogy nagyon hamar oldódott mindenki. El kezdtem szerkeszteni a képeket. Összegzésül elmondhatom, hogy mindenkinek sikerült 4-5 nagyon szép fotója és van, akinek ennél is több. Vannak azért hullók is lepislantások és előnytelen arckifejezések, testtartások miatt. Általánosan viszont meg vagyok elégedve. Annyira jó nézni, ahogy összefognak egymásért, kölcsönadnak ezt azt egymásnak. Szívderítő, de tényleg. 

Hoztam nektek néhány kész fotót. 

Adrienn beleegyezett, hogy publikáljak  és mivel vele kezdtem a képek gondozását, így róla hoztam néhányat. 

Remélem, ahogy haladok, a többiek is beleegyeznek, hogy mutassak még nektek a legjobbakból. 

Minden fotózásról elmondható, hogy vannak általánosan jó képek és van pár kimagaslóan jó. 

Azt gondolom, akkor végeztünk jó munkát, ha minél több arcát mutatjuk meg valakinek. Adriennél ez nagyon jól sikerült. Van olyan fotója, amin én is elcsodálkoztam.  

Jelenleg ennyi van készen, de ha több lenne se mutatnék többet, hiszen akkor elvenném a meglepetést tőle. A többi arcát talán később. Ő ugyanis veletek együtt most látja először ezt a párat. Remélem hamarosan átadom mindenkinek a fotókat, ahogy azt is remélem, hogy tetszeni fog nektek. Készítettem a legjobbakból fekete-fehér konverziót. Nem tudom miért, én odáig vagyok újabban ezekért és valamennyi filmes effektért. 

Köszönöm a részvételt és az együttműködő, türelmes munkát nektek!

Üdvözlettel:

                                                Hajni 
                                            és
                                                 Eni

Születésnapi köszönet!

Ahogy telnek fölöttem az évek, egyre inkább úgy érzem, az egész életünk egyetlen gondolat. A szeretteink, a nagy találkozások, a lélek közeli pillanatok azok, amik erőt adnak nekünk a mai világhoz mert bár nagy harcosok vagyunk azért első sorban mindig emberek és maradjunk is azok! Érző emberek! Végtelen örömmel tölt el, hogy közöttetek lehetek, hogy láthatom hétről hétre az életetek történéseit, hogy épp ti vagytok a gyerekeim, az unokám, anyósom, apósom, a barátaim, a facebook-os családom, persze azt is gondolom, hogy ez nem lehet véletlen. Létem minden pillanatában fogom tudni, ki kicsoda és miért kedvelem, hiszen kivétel nélkül mindannyiótokban van valami, amit én szeretek és ami megismételhetetlen és ami talán hiányzik belőlem. Köszönöm, hogy az utamba kerültetek! Talán 40 éves korom óta nem igazán figyelem a születésnapomat. Nektek köszönhetően mégis mindig ráébredek ezen a napon, hogy ez egy szép nap.  Azoknak, akik velem együtt külhonba kényszerültek! Ott a hazád, ahol a szeretteid, ahol fontos vagy, ahol méltó életet élhetsz. Mi megtanultuk az otthoni udvariasságot behelyettesíteni önzetlenséggel, kitartással, türelemmel, ahol ha nyakunkig ér a szar, képesek vagyunk hálát adni a mindenhatónak, hogy legalább nem hullámzik. Megtanultam, hogy ha igazán jót akarok kívánni valakinek, akkor csak egyetlen szóra van szükségem. Elégedettség!!! Ezt kívánom mindenkinek a születésnapi megemlékezésért cserébe! Köszönöm Nektek!

A Mátra

Rég nem írtam. Közben nem, hogy eljött a szabadság, de a hétvégével be is fejeződik.  Élményekkel tele érkeztünk meg. Kezdtünk a Mátrában és Debrecen volt a végállomás. Meglátogattuk a dédi mamát és dédi papát. Velük mindig nagyon jó, hiszen történelem van mögöttünk. Ismerjük egymás minden rezzenését. Tudjuk egymás értékeit, hibáit és ezekkel együtt szeretjük a másikat úgy, ahogy van. 

 Ilyenkor előjönnek a régmúlt emlékei jó nagy röhögésekkel. Látni és érezni az önzetlen szeretetüket, örömüket, hogy néhány napot otthon vagyunk azt hiszem, önmagában párját ritkító élmény és töltés. Előkerül papa akkurátusan készített meggybora, amiből 2-3 pohár teljes KO. Mama pedig olyan gasztronómiai élményben részesít bennünket, hogy arra szó nincs....na és ilyenkor mindkettő napokig kánonban rappeli, hogy szedjetek, egyetek, vegyetek, szedjetek, egyetek, vegyetek....

Ősszel a Mátrában sétálni több, mint csoda pedig nem a teljes pompáját láttuk a vidéknek. A legszebb arca két hét múlva mutatkozik meg, de így is nagy töltést adott. Joggal tartják hazánk egyik legszebb vidékének. Nekem gyermekkorom osztálykirándulásait idézi fel. Mindenkinek bátran ajánlom. Akik már ismerik, azoknak azért, akik még nem, azoknak azért. 

Erdőben fotózni úgy gondolom, nem kis feladat. Amiatt mert apró területekre beszűrődik a fény, de mindjárt mellette sötét, árnyékos foltok vannak és nagyon nagy a kontraszt. Nincs az fényképezőgép, ami e kettőt kiegyenlíti még manuális fokozatban sem, hiszen ha a fényre állítjuk be a gépet, akkor a sötétebb részek buknak be, ha viszont a sötét területnek adunk beállításokat, akkor kiég a világosabb rész. Egyszerre a kettőt lehetetlen kezelni. Muszáj szoftveresen igazítani a képeken. 

Így sikerült. 

Mindenkinek csoda szép őszi hétvégét!