Boldog karácsonyt!

A karácsony mindenkit megérint. Van aki bevallja, van aki tagadja... de az a helyzet, hogy ilyenkor minden ami fáj, jobban fáj és ami boldoggá tesz, attól jobban ragyogsz mint máskor. Egy barát telefonhívása, valaki aki támaszod... aki érezteti, hogy melletted áll, minden gesztus nyomatékot kap. Karácsony környékén a remény hatványozódik...  minden hatványozódik. Boldog karácsonyt Nektek! 

Ajándék 2. ..a testen kívüli élmény

Kamera szállító drón vagy repülő kamera? A fejlesztésekkel együtt talán ez utóbbi már inkább. Mindig nagyon fájt, hogy magasabb pontokról nem tudtam minőségi képeket vagy filmet készíteni. Na ennek most van vége. Utóbbin a beépített HD kamera segít majd. 
Kamerája látószöge 140 fokos, 14 megapixeles állóképet és full HD 1080p videófelvételt tud készíteni a benne lévő 4 gigás micro SD kártyára. Ami még nagy okosság, hogy élőképet is küld telefonunkra amit a távirányítóra rögzíthetünk mint egy interaktív monitort. Mindezt egy ingyenes alkalmazással érhetjük el ami IOS én Android telefonokra (Android 4.0 és felette illetve iPhone 4S és felette) tölthető le. A kamerát is mozgathatjuk vele függőleges irányban, illetve állóképeket is egy gombnyomással készíthetünk a telefonunkkal.

Az új Naza-M vezérlőegységnek köszönhetően könnyebben repülhető a gép mint elődje, bár az sem volt túl bonyolult. Propellere is hegyesebb és hosszabb lett, önmeghúzó, tehát nem kell hozzá plusz egy anya hogy rögzítsük a helyére. Viszont nem is jó hozzá például az előd propellervédője mert kissé túllóg rajta. További hatalmas újítás a nagyobb kapacitású akkuja, amivel az előző modell kb 10-15 perce helyett 20-25 perces repülési idővel számolhatunk. Ráadásul az akkut már nem kábellel kell csatlakoztatnunk ami elég macerás, elég csak betolni a helyére. Van rajta töltöttség visszajelző ledsor és egy bekapcsoló gomb is, vagyis nem kerül egyből feszültség alá a cájg (mint elődje) ha behelyezzük az akkumulátort. A pótakku ára emiatt viszont sokkal magasabb, de nem is kell belőle olyan sok.

A kamera hangot nem rögzít, de valójában nem is nagyon van rá szükség, úgyis csak a propellerek zúgását venné fel. A rezgéscsillapító gumik is szériatartozékok lettek a Phantom Vision-nél, ezáltal a képremegés is minimálisra csökkent.

Az akadályokat érzékelők segítségével kikerüli, ha mi nem figyelnénk erre és az akkufeszültség leesésekor azonnal visszarepül a felszállóhelyre. 

A jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében kerülendő területek a katonai objektumok, repülőterek, stadionok a meccs előtti és utáni egy óráig valamint a meccs alatt természetesen na és mások intim szférája szintén. 

Nagy izgalomban vagyok. Vasárnapra tervezem az első repülést. Juhéééééééé!

Meglátjuk kell-e köszönetet mondani a DJI-nek. 

Ajándék 1

Korán megkaptam az ajándék egy részét, aminek iszonyúan örülök, de talán nem is ez a legfontosabb nekem. sokkal nagyobb örömmel tölt el, hogy minden nap úgy telik, ahogy talán még sosem vártuk a karácsonyt. Lelki béke van a családban. Amit elértünk az úgy van jól, amit nem az pedig egy másik év harca lesz már. Csend, nyugalom, béke. Mi kellhet ennél több?
Csak nem egy Canon Eos 7D? Húhhhh micsoda ajándék?
Néhány év, és néhány generáció kellett csupán, hogy a Canon DSLR-ek kezelése, mint tetoválás a bőrbe, kitörölhetetlenül ivódjon belém. Kezemben egy új modell és másodpercekig csak forgatom, „Hol van ezen a bekapcsológomb?”, „És mik ezek az új kapcsolók?”. Csak nem egy nagyobb lépésre szánta el magát a Canon, a kötelező körökön túl? A fényképezőgép elején sokat sejtetően fénylik a 7D felirat. Itt az ideje tanulmányozni.

19 keresztszenzor. Istenkém. Vagyis 19 millió érzékelő az APS-C méretű szenzoron.
A nagy feldolgozásigényt dupla DiGiC 4 processzorral igyekezett kielégíteni a gyártó, mely eddig csak a professzionális gépeiben volt megtalálható. Szintén ezeket idézi a Full HD minőségű videofelvétel, vagy a néhány évvel ezelőtt csak a legjobb riportfotó gépekre jellemző 8 kép/mp-es sorozat sebesség. 
Az ISo 3200-ig tartó tartománya most 100-6400.ig megy. 
Jelentős a változás az autofókusz és a fénymérés terén. Az AF-rendszert teljesen áttervezték, sokkal több beállítást, finomítási lehetőséget kapunk, 5 területválasztási móddal és nem utolsósorban 19 keresztszenzorral. A fénymérés ebben a modellben 63 zónás és az új algoritmus figyelembe veszi a fókusz, valamint a téma színének és világosságának adatait is. Végre bővült az expozíció kompenzáció tartománya is, amely ebben a gépben +/-5 fényérték között módosítható.
Az új gép egy kicsit nagyobb és nehezebb, mint az eddigi középkategória, de több új kezelőszervet is ebben a modellben köszönthetünk. Kapunk egy új funkciógombot, egy gyorsbeállítás, és RAW/JPEG kapcsoló gombot, egy áttervezett bekapcsoló kart és a video/élőkép funkciók is egy külön tárcsát és indítógombot kaptak. A váz ugyanúgy magnézium ötvözet, mint azt a kategóriától évek alatt megszokhattuk, viszont a 7D időjárásálló szigetelést is kínál a pro-fílinghez, és 50%-kal hosszabb (tesztelt) zár élettartamot. Mondjuk az 550 D-t se tudtam még lelakni. Nem olcsó mulatság, de amit cserébe kapunk, az az első pillanatokban megvisztal bennünket.
Van mire nézni, remélem az erre szánt idővel sem lesz baj és néha kitalálunk majd a munka rengetegéből.      Ő és én. 

Advent

Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulni vágyakozni azután, ami a miénk. Hm...mekkora gondolat. A mai világban, amikor mindenkinek minden azonnal kell és ezért mindenen képesek lennénk át is gázolni.  Legtöbben meggyötörve, elfáradva állunk egy mögöttünk lévő év történései után amibe jó és rossz egyaránt beletartozik. Most újra kell gondolnunk mindent. Jót és rosszat a helyére kell tennünk, az esetleges kételyeket hitté kell változtatnunk. Mindezt nyugalomban, teljes lelki békében. Az ez évi advent első napján én is gyeryát gyújtottam. Olyan rég volt ilyen nyugodt és teljes, várakozással teli boldog Adventem, hogy el sem tudom mondani.  

 Kívánok Mindenkinek boldog, várakozással és vágyakozással teli békés ünnepre készülődést! 

Most nem leszek népszerű...

"Ahhoz, hogy egy nő ragyogjon, olyan férfi kell, aki ragyogtatja őt !" ...olvasom én ezt mindenfelé leginkább persze, hogy nők posztolják. 

Tény és való, sokat számít, hogy a nőnek milyen a magánélete, de Kis csillag! Ha arra vársz, hogy egy férfi miatt ragyogjál, "izélheted" az egészet. Egy nőben, kell, hogy legyen magával szemben is olyan elvárás, ami miatt jól érzi magát a bőrében... A munka, a tanulás, az egész életvitel.. A mai világban mikor egy pasira minimum 3 nő jut, mert ugye tudjuk, hogy többen vagyunk, akkor hülyeség lenne várni, hogy egy férfi terelgesse az életed és a lelkedet. Ha ennyire nem bízol magadban, hogy fingani se tudsz pasi nélkül, az nagyon nagyon sajnálatos.  A férfit nem mankónak kell használni!!! És hidd el, ha magadtól ragyogsz, ( a fent leírtak miatt ) akkor a férfiak is jobban fogják keresni a társaságod.. Mert egy gyémántot a szarban is észre lehet venni, de a kavicsba mindenki csak belerúg.
Akinek nem inge... de, akinek igen, öltözködjön, mert  qrva hideg van!

Siker

Néhány embernél a sikerhez vezető út karbantartás miatt zárva van. Másoknál az a fontos, hogy dőljön a lé, ez is megérne egy misét (járnak is templomba feloldozásra) hogyan érik el.

Számomra a siker nem forintosított vagy inkább euro-sított, nem hierarchikus lépcsőmászós, inkább élményekben, mosolyokban, jóindulatban, barátokban gazdag. Nem számolós, számolatlanul tartom fejben őket. Nem teszem ezeket sem mérlegre, csak folyamatosan adok és a reakciók eredményét „élvezem”.  Nem azt mondom, hogy nem akarok sikeres lenni, hiszen én is a piacról élek, de hiszem, hogy van kellemes középút, ahol igaz embereket gyűjthetsz magad köré. Lehet, hogy reménytelenül naiv vagyok, de egyrészt nem tudok másként élni, másrészt naivitásom mellett professzionális szintre képeztem annak felismerését, hogy ki lehet a potenciális társ, barát nevezzük akárhogy.
Lehet akár önigazolásnak is gondolni a magamnak gyártott mondásomat, – az igényeimet a lehetőségeimhez igazítom - de ettől én sokkal sikeresebbnek és boldogabbnak érzem magam, mint sokan.

Az élet drága, de nem a pénzben kifejezett értéke miatt az, ugye? Jó reggelt azoknak,  akik miatt én ezt leírtam. Hát nézzetek már néha  szét!

Mióta nem?

Számos természeti népnél, ha valaki a gyógyítóhoz fordul segítségért, mert csüggedt," depressziós" lett vagy elvesztette kapcsolatát Istennel, a gyógyító a következő kérdéseket teszi fel:

-Mióta nem táncolsz?
-Mióta nem énekelsz?
-Mióta mellőzöd az elbűvölő meséket?
-Mióta mellőzöd a csend tökéletes békéjét?

Gondolkozz csak el .....TE mióta mellőzöd mindezt ??

Ugye ugye...

Olvasás

Amikor megismerkedsz valakivel az olyan, mintha új könyvet vennél a kezedbe. A borító felkelti az érdeklődésed. Kinyitod hát és átfutod az első oldalakat. Ha még mindig érdekel, belekezdesz az olvasásba. Ekkor három dolog lehetséges: vagy leteszed, vagy türelmetlenné válsz és fejezeteket átugorva csak az érdekes részeket, olvasod el, vagy elmélyülsz benne, és minden sorát megragadod, mert túl jó a történet ahhoz, hogy elsiesd.
Mára  ennyi na és  még egy.  Ketté választanám a  világot.

Az egyik helyre költöztetném azokat, akik szeretni szeretnének, egymással szépen, békességben, harmóniában, nyugalomban élni. 

A másik helyre a többit. Aki becstelen, energiavámpír, gerinctelen, agresszív, aki háborúzni akar, erõszakos, bûnre hajlamos. Azok éljenek ahogy akarnak, egymást átverve, legyilkolva, porba sújtva, megalázva...

Műsor

Azzal kezdem, hogy amikor Magyarországon felismerve, hogy több az akadály, mint azt kihívásnak fel lehetne fogni , el kezdtem az új életemet felépíteni  külföldön (ez a story is megér egy misét) és akkor arra gondoltam, hogy egy fejezet lezárul az életemben. Az is eszembe jutott, hogy vajon mennyire fog ez lezártnak tűnni és vajon hány ember tartja majd velem a jól bevált kapcsolatot. Hm...mondanom sem kell nektek, mai nappal talán 2-3 ember adja arra a fejét, hogy írjon nekem. Velük szorgalmasan tartom én is a kapcsolatot, de akivel egyirányúvá vált, azokat én is hagytam menni a maguk útján.
Ma nagy örömömre levelet kaptam egy fáradhatatlan kapcsolattól és olyan nagyot nevettem, amikor mi újság otthon jellegű kérdésemre válaszolt, hogy muszáj veletek megosztanom. 
Így szól:

Ma reggel egy kis műsor volt itt a ház előtt. Na nem nekem rendezték, csak egyfajta performance jellege volt a dolognak.
Annyi történt, hogy tegnap késő este a szomszédom hazaérkezve bezárta a kocsija kulcsát. Benne hagyta a csomagtartóban. Reggel mennie kellett volna, mert láthatása van, ma találkozik a gyerekeivel, akiket az anyjuk nevel. Siet ki a jóember a parkolóba, keresi a kulcsát, az sehol nincs, erre benéz a kocsiba, és ott látja a kulcsot. Ez még hagyján, de eldöntötte, hogy bejut a kocsijába.... Nekiesett az ablaknak egy fűrészlappal, mert valami filmben látta, hogy így nyitják ki egy fűrészlappal... persze, neki ez nem sikerült, viszont a rendőrség megérkezett, mert egy kicsit távolabb lakó öreg nyénye ráhívta a Yardot. A nagy sürgés-forgás eredménye az lett, hogy ma mindenki korán kelt a környéken, és voltak akik szájtátva bámulták, amint egy fürdőköpenyes posztópapucsos ember feszeget egy kocsit, a rendőrség meg menetből letartóztatja.
Egy közös szomszédunk is rácsodálkozott a jelenetre, és amint felismerte közös szomszédunkat, azonnal kibukott belőle az érdeklődés kritikus változata; "What the fuck are you doing?"

Később majd elmegyünk, és kiváltjuk az idiótát a rendőrségről...

Később remélem választ kapok arra, hogy az úristenbe kell bezárni a kulcsot az autóba....bár egy ötletem van erre. 

Egy kis egészségügy

Valamikor talán májusi bejegyzésemben írtam a térdemben kialakult cisztáról. Akkor 2 hét táppénz után sem éreztem, hogy meggyógyult volna.  Kaptam egy tanácsot a páromtól, hogy napi min. 500 mg c vitamin, de az 1000 mg sem árt. Persze orvosilag bizonyított tény, hogy a 3000 lenne az optimális, de egyrészt mi köze ennek a térdemhez és másrészt, nem kell hozzá sok számolás, hogy kiderüljön, ennyit gyümölcsökkel bevinni lehetetlen. Szóval elkerülhetetlen a pótlás.  Én elég hitetlen vagyok (voltam) ebben a témában, de ki tudja miért elkezdtem a kúrát és gondosan ügyeltem rá, hogy a napi min. 500 mg-ot bevigyem. Ugyanolyan vagy talán több terhelés mellett, semmi pihenéssel mai napra a ciszta, ami majdnem műtétre várt, egyszer csak úgy odalett. Az erős, naprakész immunrendszer felel tehát a csontjaikkal kapcsolatos problémákért is. Ez valóban egy csoda. Azóta Hajni lányomnak is adok az ebéd mellé egy 500-ast. Higgyetek benne és figyeljetek magatokra. Ez valóban nem vicc. 
Persze, hogy ne legyen minden túl jó, most a vállkulcscsontom ugrott ki a helyéről. A fájdalmat nem is lehet leírni. Újra kórház és 12cm-es injekciós tű tövig a vállamba, aminek köszönhetően legalább már aludni tudok. 
A vállízület sajátos felépítésének köszönhetően sok irányba és széles határok között képes mozogni, ugyanakkor éppen ezért sérülékeny is. Még el sem kell esni a sérüléshez. Elég egy rossz mozdulat és már meg is sérült a csontos vápa, az ízületi tok pedig leválik a csontról. Az én szerencsém, hogy a kiugrott csont és a vápa között haránt eltérés nincs ezért nincs szükség műtétre. Azért mekkora mákom van. Csak nagy erővel kiráztam egy bazi nagy szőnyeget. Gondoltátok volna? 

Gyógyszerek és pihenés na és a jól bevált c vitamin. Megköti a szabad gyököket, amiknek elszaporodása előbb utóbb valamilyen betegséghez vezet. az egyik legjobb antioxidáns. az RDA pedig szégyellje magát, amiért ezt az adagot napi 60 mg-ban határozza meg!
Őrült módjára egyétek a c vitamint és etessétek gyermekeitekkel is!! Kérlek benneteket!!!  Vegyétek komolyan ebben a nehéz ebolás világunkban. Higgyetek nekem! CSODASZER!

Üdv mindenkinek!

Születésnapi köszönet

Sokat gondolkodtam hogyan is lehetne szavakba foglalni, hogy érezzük azt a szeretetet, amellyel családod és barátaid körülvesznek. Talán te az életed őszén álló tölgyfához hasonlítasz, amelyik a kora tavasszal elpottyantott magokból kikelt csemetéit védte takargatta, megpróbálva elég árnyékot biztosítani, ha túl erősen tűzött a nap, óvni őket, ha durva volt a szél. Ezek a csemeték már most annyira felcseperedtek, hogy saját lombjaikkal teszik, amit tőled láttak. Ha koronájuk eléri vagy meghaladja a tiéd magasságát, neked is oltalmat nyújthat. Te nem állsz egyedül, mert  körül vagy véve, először is élettársad, gyermekeid fájával, gyökereitek elválaszthatatlanul összefonódva, meg azzal a sok fával melyek barátként állnak körülötted.

            Olyan ez, mint egy homokóra, amelyik abban a pillanatban indul amikor megszülettünk. Ezután csak peregnek a kis homokszemek.

            Minél öregebbek leszünk, annál nagyobb a homok dombocskánk, és a lepergő homokszemek is meggyorsulnak, talán ezért érezzük, hogy mind gyorsabban rohan az idő. Ki tölt utána, mennyi  van még a sohasem látott tölcsérben senki sem tudja, és ez jól van így.

           Drága családom, barátaim, azt kívánom, hogy a ti homokóráitok, jó egészségben minél tovább peregjen!

Fogadjátok szeretettel  a mai szép nap képeit, hisz érdekes módon van benne minden. Reggeli köd, harmatcseppek és végre megérkezett a fény. 

Azoknak, akiknek ma eszükbe jutottam és azoknak is akiknek nem, hisz annyi minden más van a fejükben, de néha felrémlik egy közös emlék , egy velem közös pillanat, ami valamiért megmaradt bennük.  Ezek a pillanatok a legfontosabbak az életünkben  – azt hiszem. 

Köszönök minden leckét, akiktől ezt kaptam, köszönöm a szép perceket, a sok  nevetést, sírást, a sok sok segítséget, de a gáncsolásokat is és végül köszönöm a mindenhatónak, hogy felismertette velem az alázatot, amivel mindezeket értékelhetem. 

Csodálatos szép napot Mindenkinek, aki néha idejön, hogy egy kicsit velem legyen!

A mai napról...

Érdekes dolog ez a kommunikáció ugye?!...

Bármit képes az ember kifejezni vele, és annak az ellenkezőjét is természetesen, másokat inspirálva ezzel az olvasásra,  gondolkodásra. beszélgetésre... vagy nem...

Lehetnek benne rejjtett titkok, érzelmek, hangulatok vagy egyszerűen csak magunkból kiadott eszmefuttatások. Megmutatkozhat benne a pszihé, az egyéniség, de akár manipulálhatunk vele bárkit, akik nem tudnak a sorok között olvasni. 

az az érdekes megfigyelésem támadt, hogy bár nagyon fejlett világban élünk - nemcsak a kommunikációt illetően - mégis annyi a félreértés az életünkben, mintha nem is ugyanazon a nyelven beszélnénk, holott a magyar nyelv ez irányú alkalmassága azt hiszem vitathatlan. Vajon minek tulajdonítható, hogy mégis olyan kevesen értjük egymást?

A válasz még csak most körvonalazódik bennem. Egy biztos. Hiányzik belőlünk az áhítat, a vágy, hogy odafigyeljünk a másikra, hogy keressük a mindenkiben rejlő egyéniséget, a titkot, az egyedül valót. Talán az idő hiánya teszi ezt az emberekkel, nem tudom, de az tény, hogy nagyon sok felesleges kört rovunk emiatt.
Ma ennyi jutott eszembe és közben várom a gyönyörű, októberi őszt, a színek csodálatos kavalkádját. 

Szép napot Nektek!

Újra itt.

Hiányzik  a naplóm vagy azt is mondhatnám, hogy hiányzok magamnak. Lassan feldolgozom a mögöttem lévő néhány hét történéseit, s ahogy jövök haza a munkából bevillan valami. Napi több órát vezetek és a hangulatot javítandó keressük a jó zenét a rádióban. Miért van az, hogy a vérpezsdítő szuper szép dallamok akkor jönnek, amikor a lakástól úgy 500 m-re járok hazafelé.  Hallatlan. :)

Persze az igazi hülye leparkol és addig ül még az autóban, amíg meg nem hallgatja azt.

Tegnap újabb képeket készítettem a kis banditáról.

Le kell szögeznem, hogy ez a legnehezebb időszak a fotózást tekintve még akkor is, ha a záridőt az egekbe emelem. Nincs az a lakás, amit ne kellene plusz világítással ellátni pont a magas záridő miatt. A túlságosan ütős fénnyel viszont vigyázni kell.

A kisbabám megint nagyon sokat nőtt. Szerintem növeszti a szempilláit is. Ekkorákat én még kislánynál sem láttam soha. Nagyon jól áll neki. Továbbra is nyugodt baba azzal a kikötéssel, hogy borzasztóan érdekli minden a világon. Vadászgatásai során viszont talán még önmagára is veszélyes. Félelem- vagy veszélyérzet gyakorlatilag nulla, viszont szándékosan nem keresi a bajt. Láthatóan a tiszta érdeklődés vezérli őt. Még most is sokáig mélázva képes valamit tanulmányozni. Egészen különleges egyénisége van ezt bizton mondhatom. Maradj ilyen Maxikám!!!

Egyszerűen imádni való!!!!!!!

Ez a két fotó a kedvencem jelenleg és pontosan amiatt mert jeles bizonyítékai annak, hogy nem biztos, hogy azok a fotók a legszebbek, ahol a fókuszba néz a fotó alany. Az elkapott pillanatok őszinteségét semmi nem írja felül. Továbbra is közép vagy nagy tele objektívvel, hogy ezek a pillanatok szépen leváljanak a háttérről és semmi ne zavarja a szemet abban, hogy a fotó valódi témáját csodálhassa a szemlélődő. A két fotó témája feltétlenül az arc, a tekintet, amit soha nem fogunk újra megismételni, tehát egyedi. Azok a képek jók, és ez vonatkozik minden fotóra, amiken ez azonnal látható és semmi nem vonja el a figyelmet a lényegről vagyis a szemünk azonnal odaugrik, ahol a téma van.  A legfontosabb dolog ezeknél a képeknél, hogy a fókuszt feltétlenül a szemekre mérjük. 

Útravaló

.Mostanában nem írok. Nem tudok írni. Megint minden olyan gyorsan történik, hogy nem tudom magamban még megfogalmazni sem. Nagy bajban van az emocionális képességem. 

..Gyűlölök rá gondolni,hogy ez a helyzet számára mit fog jelenteni.
- Azt fogja jelenteni,hogy egy kicsit keményebben kell megküzdenie a létéért,hogy nem lesz elegendő,ha csak sodródik az eseményekkel. Bizonyára jobb lesz tőle és erősebb. Remélem,így lesz. Bizonyára magával is ezt tette mindaz, amit végigcsinált. Nem mindig annak a legjobb, akinek könnyű a dolga. Hajlamosak vagyunk így vélekedni,de nézze meg azokat, akiket tart valamire, többnyire olyan emberek legyenek, akiknek nem volt könnyű soruk, akiknek meg kellett küzdeniük a megmaradásért, akik saját javukra tudták fordítani az elszenvedett fájdalmakat is. Azokból, akiknek simán megy minden, és kényelmükhöz való ragaszkodásuk vagy önmaguktól való félelmeik nem engedik, hogy akár egyedül is képesek legyenek tenni önmagukért,  nem is lesz valami nagy kiválóság. Ellenben a többiekkel, akik emelt fővel másszák a hegycsúcsokat, az arcuk összekaristolva,a sípcsontjuk csupa vér,  azokat érdemes megismerni...

..és még valami!  Életed rendbetételének belülről kell fakadnia. nem kell másokra várnod, hogy az életedet ráncba szedjék! 

Amint mozdulsz, a világ is mozdulni fog. 

Embernek maradni minden körülmények között!!!

Még mindig makro

Ma felcserélgettem a közgyűrűsort és így próbáltam ki. Érdekes dolgok jöttek ki egy gerberából, de az a véleményem, miszerint fókuszálni iszonyú nehéz, nem  változott. Egyetlen szál gerberám volt. Ha színeltérést tapasztaltok, az a közgyűrűsor nagysága és a világítás miatt van. 
Születtek úgymond egészen neoavangárd  stílusuak is csak a legbátrabbaknak mondjuk Hi Tech lakások falán tudnám elképzelni. Nekem néhány egészen tetszik a meredek stílus ellenére is. Kinek, hogy. 

Maximilian

A mostani fotózásomnak apropója is van. Max egyik napról a másikra felült, de nemcsak, hogy felült már nagyon dolgozik a felálláson is. Anyuka nyugalma megszűnt. Folyton figyelni kell rá, hogy ne történjen semmi baja. Ettől függetlenül nagy boldogságok ezek a kis állomások. Azt hiszem a kisbaba legszebb és legnehezebb korszakához értünk. Kiegyensúlyozott, rettentően figyelmes mindenre és az étvágya is nagyon jó. Még nem volt taknyos sem. 4 fogacskánk van alul 2 és felül 2. 

A családi kötelék!

Egy családnak egyszerre kell megbirkóznia a közös problémákkal, ami talán a családon kívül áll, külső tényezők függvénye  és az egyéniekkel is, amik a saját hibáinkról szólnak. Én úgy érzem, mi hárman mindig nagyon jól tudtuk ezt. Szinte íratlanul. Biztosan nagyon sok hibát vétettem a gyermek nevelés kapcsán minden pozitív törekvésemmel együtt is és vannak dolgok, amiket igenis jól csináltam. Egy azonban halálbiztos a mai napig. A mi kis kötelékünk óvásán, gondozásán jelenleg nincs rés. Ha lehet ez manapság még inkább erősödni látszik és egy anyának mi lehet annál boldogabb érzés, mint látni, hogy mi nem hagyjuk egymást.  Az eredmények pedig önmagukért beszélnek, hiszen mindenki hozzáadja a saját erejét és így sokkal gyorsabban, biztosabban halad előre a család.

Amikor gyerekkoromban erről gondolkoztam én mindig úgy képzeltem, hogy a család minden tagja az árral szemben úszik és ha lemarad valaki, mindenki visszaúszik érte, hogy karjánál fogva könnyedén vigyék magukkal soha, soha el nem hagyva őt és bízva abban, hogy egyszer visszanyeri az erejét  a pillanatnyilag gyenge családtag és képes lesz újra a család mellett úszni, netán a család másik tagjáért visszaúszni, ahogy vele tették valamikor.

Az egyik gondolatom az, hogy a saját családomban egy napon nem úsztak vissza értem és ez fájt még akkor is, ha belátom, hogy a „gyengeségem”  talán sokáig tartott és volt velem még két úszni alig tudó családtag is. A másik gondolatom, hogy mivel én ezt éltem és élem meg rosszul, ezért a legnagyobb feladatom a mai nappal, hogy az utókornak megtanítsam, ha vétünk is valamilyen hibát a családunkban, a másikért mindig vissza kell úszni, ha törik, ha szakad.  Ezt diktálja a vér, amit semmi, ismétlem, semmi nem írhat felül.
A harmadik gondolatom, hogy ebben a mesében senki nem gondolkozik azon, vajon hol tartana, ha nem úszik vissza a másikért.

Aztán az is eszembe jut, hogy ettől én mennyit erősödtem és ma már jó erőben úszok a többiek mellet, akik velem maradtak, de nemcsak, hogy velem maradtak, de szuper jó úszóvá váltak közben. 

Összességében én úgy gondolom, hogy a családhoz való tartozás egy ösztönzést mér az emberek felé, hogy célt érjenek el az életük során annak érdekében, hogy hosszú ideig maradhassanak, éljenek családi kötelékben. Borzasztóan nagy szükség van erre és itt külföldön élve ez még inkább hatványozódni látszik.

Ez jutott ma eszembe és azonnal szerveztem egy ebédelős, fagyizós napot azoknak, akik valamikor  még kishalak voltak mellettem, most meg úgy úsznak, hogy össze kell szednem magam. Hoppá! Lehet, hogy nem olyan soká ők fordulnak vissza értem?

Guten Morgen! Magamnak.

Na húzzunk bele! Még van időnk! ...és erőnk is.

:)

Szép jövő hetet!

Remélem ma találtatok magatoknak értelmes elfoglaltságot 
 az idö jó volt ,alacsonyan szálltak a madarak.
aki pihenni akart az megtehette
aki fözni akart ,az azt tette ,de remélem valami jó féle kaját ,ne holmi fogyóKURÁS lomot
aki kirándulni volt összeszedhetett mindent ,,,csak kullancsot ne , és a mókuskákat ugye nem bántottátok.
Szóval szép vasárnap után egy szép hetet nektek! 
Én sajnos lementem megint nullára. Ilyenkor ülve alszok, ha kell. Hogy ez mitől van?
Ez lenne az öregedés?
Jól nézek ki.
Ami jó hír, Viktorunk keze alatt újjá született a laptopom. Úgy szörfölök, hogy közben lobog a hajam is. 
Hm...apró örömök.

Salzburgban jártunk

Salzburg Ausztria Salzburg tartományának székhelye. A Salzburg-környék közigazgatási egységgel együtt alkotják az Salzburg tartomány öt „Gau”-ja közül a legészakibbat, Flachgau-t. Északnyugaton Bajorországgal határos. 149470 lakosával Bécs, Graz ésLinz után a negyedik legnagyobb osztrák város. Agglomerációjában mintegy 210 000 ember él. Vonzáskörzete túlnyúlik a tartomány határain délnyugat-bajorországi és felsőausztriai területekre. Salzburg a központja a Salzburg-Berchtesgadener Land-Traunstein Eurorégiónak.

A várost gyakran Mozartstadtnak is nevezik, hiszen itt született és rövid életének több mint a felét itt is töltötte Wolfgang Amadeus Mozart. Egy hercegérseki városbíró név szerinti említésével (eredetileg először 1120/30 táján) Salzburg tekinthető a mai Ausztrialegrégibb városának. Salzburgban mindenekelőtt a legkorábban benépesült Óváros és a Hellbrunni kastély rendelkezik különösen nagy múltra visszatekintő kulturális hagyományokkal. Itt találhatók többek között:

• Ausztria legöregebb alagútja (Sigmundstor)
• Közép-Európa legnagyobb épen maradt katonai építménye (Festung Hohensalzburg)
• A világ legrégebbi fennmaradt kötélvasútja. (Reißbahn)

Híres barokk építészetéről, jelentős történelméről és mint az Alpok kapuja.

Epizód

Mostanában szituációk jutnak eszembe és nem igazán értem a téma honnan jön, de biztosan ez is valamiféle ágálás a mai világ ellen. Olyan sok boldogtalan embert látok, akik nem értik miért azok pedig annyira nyilvánvaló. Akkor álltak meg egy pillanatra, amikor már késő volt. Mindig nagyon szerettem figyelni az embereket nem tudom miért. Emlékszem apám mindig leteremtett kisgyerekként mondván: ne bámulj! Sosem értette meg, ilyenkor milyen fontos gondolatsort szakított meg bennem. 

A nő az ajtó fölötti csengő hangjára jött ki a belső helyiségből kezét törölgetve, arcán kedves, de kötelességtudó üzleti mosollyal.

- Két szál vörös rózsát kérek – a két legszebbiket, egyszerű papírba csomagolva. – mondta a férfi.

- Egy kis zöldet tehetek hozzá?

- Köszönöm, nem.

- Nagyon szép merített díszpapírom is van... – reménykedett az eladó.

- Köszönöm, jó lesz az egyszerű selyempapír.

A nő gyorsan munkához látott, némi tűnődés után kivette a vázából a rózsákat, az egyiket visszatolta és egy másikat választott helyette kérdőn a férfira nézve, aki bólintott. Levágta a virágok szárának végét és egy mozdulattal összekötötte őket, elrendezte, majd csomagolni kezdte a rózsákat. Azzal a gazdaságos, felesleges mozdulatok nélküli, nem is tudatosuló módon dolgozott, amit csak több éves folyamatos gyakorlással szerez meg valaki. A húsz-harminc év cipőfűzőkötés is hasonló manuális rutint eredményez.
Elkészült a csokor és gazdát cserélt pár bankjegyhez hasonlóan.

- Nagyon szép rózsák, biztosan örülni fog nekik, aki kapja! – tette hozzá a nő láthatóan őszinte kedvességtől vezérelve.

- Már nem él. – válaszolta a férfi, köszönt és becsukta maga mögött az ajtót.

Nagyon sok ilyen történet van bennem. Talán lesz időm megfogalmazni. 

Nagyító.

Van az a kislány, aki még mindig él bennem, talán normális, talán nem, amolyan rövidnadrágos, fiús forma, akinek mindig van valami seb a térdén, és valami kincs a zsebében, és szereti a pitypang puha pihéi közé dugni az orra hegyét, aki az udvar kövén lépi ki mindig, hogy szeret-nemszeret, és aki felnagyítja az apró jeleket, éppen annyira csak, hogy dobogjon kicsit gyorsabban a szíve, hogy most akkor visszanéz, vagy mégsem....és aki a csókban azt szereti, hogy a másik megfogja a hátát a nagy férfi kezével. 
Hm? Mára ennyi egy bevillanó, kislánykori emlék kapcsán. 

A közgyűrűről.

Két napja arra ragadtattam magam, hogy a makro fotózáshoz vásároljak egy közgyűrűt, mivel az a macro objektív, amitől 42 fokos lázam van, 780 euro írd és mondd! Nem mondtam le róla, de most inkább egy 200 euros gyűrűsorral érem be. Hm...ez sem olcsó, ha úgy vesszük.

Mit is lehet erről tudni? 

A makró közgyûrûk lehetõvé teszik, hogy a csatlakoztatott objektív közelebb fókuszáljon, 

mint az alapértelmezett közelpont, ezáltal a fotó tárgya nagyobb lesz a rögzített képen. A 

 makró közgyûrûk lencsetagot nem tartalmaznak, a gépváz és az objektív közé kell 

helyezni õket. Ezáltal az objektív lencse távolabb kerül a film vagy a CCD síkjától. Minél 

nagyobb az adapter hossza, annál nagyobb lesz az objektív nagyítása. 



A  makró közgyûrû szett 3 különbözõ méretû adaptert tartalmaz, melyek 

használhatóak külön-külön, vagy akár kombinálva is, attól függõen, hogy mekkora nagyítást 

szeretnénk elérni. 

Fontos tudnivalók a makró közgyûrûk használata során: 

Makró közgyûrû használata során az élesség nem állítható végtelenre. A fókusztávolság nagyon kicsire csökken.

A fényerõ nagymértékben csökken, az összes gyûrû egyidejû használata során akár 3 blendényi is lehet a fényveszteség. Ez a veszteség nagyban befolyásolja az objektív AFképességét, javasolt a manuális fókusz használata.

Vigyázat!

A Canon EF-S lencsék nem helyezhetõek fel a makró közgyûrûkre.

Szerintem nagyon fontos, hogy  fémbajonetteset vegyünk. A műanyag nem túl megbízható főleg,ha nagyobb objektívet szerelünk hozzá. 

Nagyjából ennyi. Kitartást igényel csak az kezdjen hozzá, aki igazán élvezetből csinálja ezt!

Ja és még valami! Olyan ruházatban induljatok el, amiért nem kár annyira. Legutóbb a legjobb farmerem tiszta zöld lett. Ez az irányzat a fetrengésről szól ugyanis. :)))

Macro képek

Kedvem támadt egy kis macro-záshoz és ehhez most vásároltam egy közgyűrűsort is. (A közgyűrűsorról egy másik bejegyzésben) Személyszerint arról szeretek beszélni, amiben már van egy kis tapasztalatom. Az első kérdés miért is érdemes kipróbálni ezt a műfajt. Ez egy különleges és feltétlenül másik világ. Ne gondoljuk, hogy könnyű lenne. Nagyon nem az, de nagyon sok szépséggel jár és esetenként  több érzelmet vált ki az emberekből, mint más jellegű fotók. Lehetnek ezek ijesztőek is, hisz a zsákmányát fogyasztó pók pl ebben a műfajban kétség kívűl az, de mindenképp érzelmeket  váltanak ki ők is. Én a szebbik végét fogtam meg most. Nagyon nehéz. Miért is?

Nincs fény.

Az első és legnagyobb probléma, ami a makrófotós minden szenvedéseinek öreganyja, az az a kikerülhetetlen optikai tény, hogy a makró objektívek „sötétek“. Bár névleges fényerejük általában f/2.0 és f/3.5 között változik, nem árt tudni, hogy ezt a fénymennyiséget csak végtelen távolba fókuszálva tudják beereszteni és ez akkor is igaz, ha jó fényérzékenységű fix optikához közgyűrűsort alkalmazunk.

Szél

A makrófotós legnagyobb ellensége a szél. Hacsak nem szándékosan elkent képet szeretnénk, akkor a szél mindig probléma. Mivel olyan szinte sosincs, hogy a levegő mozdulatlan, ezért a természetben minden mindig mozog. A mozgás pedig mindig a fókusz ellensége.

Túltelített színek

Minden egyes elkészült kép, készüljön bármilyen témáról bármilyen technikával, végsősoron a színekről és a formákról szól. Ezért a színeknek, hacsak nem fekete-fehér munkáról van szó, roppant nagy jelentősége van. Általános fotózásnál a leggyakoribb (bár könnyen orvosolható) színekhez kötődő probléma az alulszaturáltság, azaz a színek fakósága. Makrónál, különösen ha vakut is használunk hozzá, ennek pont az ellenkezője a helyzet. A virágok, rovarok általában igen erősen színezettek, és nagyon kontrasztosak. Ezt az eredményezi, hogy digitális technikával készülő képeinken nagyon könnyen „beéghet“ az egyik színcsatorna (az RGB értékek valamelyik egy nagyobb területen folyamatosan 255), ami időnként természetellenes színeket eredményezhet. Ha ez csak a kép nem túl lényeges részén, kisebb területekben fordul elő, az ritkán okoz problémát. Ha viszont a témánk ilyen, az sajnos gond. Nem tudom, hogy szükséges e leírni, de a hisztogram használata makró képeknél (csakúgy mint minden más esetben) elengedhetetlen.

Etika

A természetfotózás minden irányzatát a természet szeretete, az irányában tanúsított aggódás és alázat kell hogy ihlesse. Ebből kifolyólag teljességgel elfogadhatatlan, hogy tevékenységünkkel kárt tegyünk környezetünkben, hogy "modelljeinket" erőszakosan inzultáljuk egy jobb kép reményében. Türelem és alázat. Nem lehet elégszer mondani. 
Remélem kedvet kaptok ehhez, de ha csak tetszik, az is jó.